Már a táblagépes tananyag megjelenítés is sokkal több lehetőséget rejt a sima régi könyv alapú tanításnál. Hiszen egy kis 10 colos táblagépre akár 100-200 tankönyvet is rá lehet tölteni, könnyen lehet keresni a tartalomban, plusz képekkel lehet illusztrálni a leírtakat, videókkal felturbózni a tanulnivalót. Én egyébként nagyon támogatnám a megfelelő minőségű táblaképekre (többek közt ne fagyjon ki folyamatosan és megfelelő felbontással és fényerővel rendelkezzen) telepített tananyagokkal való oktatást. Remélem hamarosan el fog terjedni. Ha másért nem is, de a kis gyerekek az alsósok gerincének kímélése miatt is. Akiknek van alsó tagozatos iskolás gyereke az valószínű tudja, miről beszélek :-)
A virtuális valóság headsetekkel és kontrollerekkel még interakívabbá és még nagyobb élménnyé lehet tenni az oktatási anyagokat. Valószínűleg első körben csak érdekességként készülnek ilyen programok, de idővel 5-10 év múlva akár az egész oktatási rendszereket rá lehet bízni erre a technológiára és az olvasott (addigra már csak digitális) tartalom lesz a kiegészítő anyag.
Mivel az egész virtuális terekben létezik ezért olyan helyzeteket, tárgyakat lehet teremteni, amit a hagyományos oktatási módokon nagyon körülményes és költséges lenne. Annak idején a hold expedíciók alkalmával végeztek olyan valós kísérletet az amerikaiak, amivel a gravitáció hatását szerették volna bemutani azáltal, hogy egy fém kalapácsot és egy madártollat egyszerre ejtett el az űrhajós. A két tárgy egyszerre esett a hold felszínére. Ezzel azt prezentálták, hogy az egyes tárgyakra egyformán hat a gravitáció. A földön a kalapács gyorsabban esik a földre a madártoll pedig szépen lassan, de nem azért, mert a földünkön más lenne a gravitáció, hanem azért, mert a földön a levegő molekulái általi közegellenállás is hat a tollra, így csak lassan tud leérkezni.
Ezt a holdon felvett videót, aztán az amerikai iskolák a mai napig mutogatják a fizikaórákon. Elég költséges kis kísérlet volt az Apolló holdprogram dollármilliárdos költségét nézve :-). Persze nem csak erről szólt a holdra szállás.
De ezt az egészet viszonylag egyszerűen be lehet mutatni akár úgy is, hogy a gyerekek és az oktató is mondjuk otthonról a fejükön lévő sisakokkal állnak a holdon az űrhajós mellett, miközben a tanár (vagy akár az űrhajós által narrálva) elmagyarázza mit is látnak a diákok. A kísérletet után ugyanazt akár egyszerre minden tanuló saját maga is elvégezheti. Nem kell kivárniuk a sorukat, mint annak idején kémia vagy fizikaórán. Egy ilyen típusú bemutatót valószínűleg sokkal jobban megjegyeznek, megtanulnak az emberek, mint ha csak olvasnak róla.
A fenti példánál maradva nem mondom, hogy a VR-nek köszönhetően felejtsük el a közös iskolai oktatás és az emberi kapcsolatokat. Ezt mindenféleképpen meg kell hagyni és továbbra is kötelezően járatni kell a diákokat iskolákba. De az otthonról való tanulásnak is meglehetnek az előnyei. Most is sokat tanulunk YouTube videókból, amit mindenki magányosan csinál. De el tudok képzelni olyan távoktatást, amikor a fenti űrhajós bemutatót így vezetik le. És lehet, hogy még akkor is valamilyen értelemben találkoznak az emberek, beszélgethetnek a látottakon, még ha ez csak egy VR jelenlét is. Már sokkal közösségibb, mintha csak egy videót nézünk meg ugyanerről a témáról a YouTube-on.
Rengeteg előnyét lehetne felsorolni kismillió példán keresztül a VR oktatásnak. Egy cikksorozatban be is fogok mutatni sok témát, amivel látható, hogy tényleg van mit keresnie a virtuális valóságnak a tanításban.
Most első bemutatóként egy kis történelmi élmény VR köntösben és a fenti Apolló holdprogram keretén belül maradva. Elkészítették ennek a küldetésnek a teljes és egészen valósághű rekonstrukcióját. Az egész küldetés nyomon követhető. Megtekinthető az óriási Saturn V rakéta, majd amikor az űrhajósok beszállnak az űrhajóba és ott a teljes műszerfal is látható. A földkörüli pálya és utána a holdfelszín a holdon sétálgató, ugráló űrhajóssal.
A Steamen meg is vásárolható a program
Egy általánosabb VR program ami bemutat 3 féle tantárgyat, történelem, anatómia és űrkutatás:
